Badiny Jós Ferenc ( 1909 – 2007) történetíró nyelvész és sumerológus---„…tudod fiacskám az lenne a jó, ha a ma ránk erőszakolt magyarság képet fonákjáról a színére fordítanánk”.

Valóban az anyai sugallat, mint jó földben a vetés szárba szökött a lelkében, mert életműve bizonyította, hogy lehet a fonák helyzetét tiszta színbe hozni.

Amikor az oroszok elfoglalták hazánkat, menekülnie kellett. Olasz ismeretsége révén, Rómába ment, ahol megismerkedett Anton Deimellel, az ékiratos tudomány doayenjével. Deimel iskolájában a római INSTITUTUM PONTIFICUM BIBLICUM tanult ékiratos nyelvi és művelődéstörténeti képzést, s itt készítette el tantervét, melynek alapján később Buenos Airesben a Jezsuita Egyetemen tanszéket nyitott 1966-ban, rektori felkérésre. Tanszékét nyugdíjba vonulásáig vezette.

Igazi egyetemi ember volt, mert az oktatás mellett aktív tudományos munkásságot folytatott. Tagja volt a nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, ahol 1967-ben AN ARBORBAN (Michigan, USA) az esztergomi kápolna oroszlános díszítésének mezopotámiai eredetét igazolta. Bizonyítását „Altaic People’ s Teocracy” címmel fogadta el a Kongresszus.

1971-ben a CANBERRAI Kongresszuson (Ausztrália) vett részt, ahol a pártus kérdéssel foglalkozott és a mezopotámiai őslakosok, a pártusok és a magyarok rokoni kapcsolatát tárta fel a fennmaradt, hiteles dokumentumok alapján. Előadása címe: „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians.”

Tanári munkájához tankönyv gyanánt adta ki a Káldeától ISTER-GAMIG c. három kötetes művét. A második kötet nyelvi kérdéseket, míg a harmadik a „…lelkiség és mitológia” kérdéseit tárgyalta.

Megrázó élmény volt számára, amikor hazatérhetett újra szeretett magyar hazájába. Díszdoktoravatásán 1977. június 25-én elmondta, hogy „…az ég angyalai nem lehetnek boldogabbak, mint én voltam akkor, amikor az esztergomi kápolna küszöbét átléptem. Hogy én ennek a kápolnának reliktumaival harcoltam ősi múltunk elismertetéséért és csak képekről ismertem, s íme kinyílt előttem a magyar Mennyország kapuja… és szemtől szemben láttam, lelkembe zárhattam az ISTER-GAMI oroszlánokat a magyar szent királyok művét védő égi erőket megjelenítő szimbólumait”.Kutatásaiban olyan mélységekbe hatolt, ahová a történeti ember még gondolatban sem mert elindulni. Különböző apokrif evangéliumok hatására (Tamás, Mária, Arimathiai József stb. evangéliuma) Szűz Mária származásának nézett utána, s ezekkel igazolta, hogy a kis Mária papnői nevelést kapott, mert pártus királyi család sarja volt. Mint várható volt, sok oldalról támadták Jézus király a pártus herceg című könyvéért. Ne soroljuk fel, hogy kik és miért, mert reméljük, tudjuk, hogy sokan már most is elfogadják teóriáját és komoly, adatolt tudományos munkák sora tanulmányozza a Krisztus születése körüli írásos emlékeket és a halála utáni keresztyén, antik és keleti irodalmat -A Pártus Jézus név alatt emlegetett könyv kettéválasztotta a magyar tudományt művelők táborát, mert világossá vált, hogy aki ezt elfogadja, nem nevezheti magát európainak, mert az európai kultúra judeo-krisztianus, ami nevelő apai ágról lehet igaz. A mű hittel vallotta Jézus égi eredetét, édesanyja szüzességét és pártus származását.

A vita és Badiny Jós Ferenc meghurcoltatása akkor torpant meg, amikor a Szent István kiadó megjelentette három kötetes művét az Apokrif Evangéliumok (2000) címen, s immár magyarul is olvashatóvá vált, amire Badiny Jós Ferenc könyvében hivatkozott.

A világ nem követte meg a sértésekért, de a hívei még erősebb szeretet-lánccal kötődtek hozzá a megpróbáltatások idején.-Felesége halála után hazaköltözött, s egy kis apartmanban élt a Temető u. 2. sz. alatt. Jósága széppé tette idős éveit. Talált szerető szívet, aki mellette volt, és ahogy az igazakat megilleti gyöngéden zárta le a szemét 2007. március 10-én 1500 kor." forrás-hunhir.hu