Miskolc-nemzetség, Borsod vármegyének tősgyökeres nemzetsége Nagykőrös a Bor-Kalán honfoglaló nemzetség szállásterülete
Kán , Kean nemzetség
Főleg Baranya megyében szerepelt a nemzetség. Két főágra oszlott: Beremendi és Siklósi ágra. Egyik ága a XIII. században és a XIV. század elején Erdélyben tevékenykedett. Több említésre méltó, magas rangú tagja volt. A tiszántúli rész azon vidéke, mely a Nyírségtől kelet felé Szatmár váráig, nyugatról Karul ( a térkpen Karuly), Embel (a térképen Omboly, Ömböly) délről a mai Szilágyság határáig terjed, a 108 törzs nemzetség egyikének, a Kaplony-nemzetségnek
krónikás hagyomány szerint a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt. A nemzetség névadója Aba Sámuel király volt, mint legtekintélyesebb tagja a rokonságnak. A falu első évszázadaiban meghatározó szerepet játszott az Aba nembéli Debrői család. A család első név szerint ismert tagjai Becse, Makján, Apos, míg II. Makján 1286-ban nádor volt. Debrő ebben az időszakban gazdag település lehetett, s megtartotta birtokközpont jellegét. A XV. század folyamán leáldozott a Debrői – másként írva Debrei – család csillaga. Huba szállásterülete a Nyitra környékén és Nyitra vára kezdettől fogva az Árpád vezette törzs szállásterületének számított

Balassagyarmat környéke a Kaplony nemzetség /dűlő őrzi a nevüket/

A Majthényi család is a legősibb, törzsökös magyar famíliákhoz tartozott, a honfoglaló 108 magyar törzs egyikének, a Divék nemzetségnek leszármazottai.
A község birtokosai a honfoglalást követő másfél évszázadban a Balog-Semjén nemzetség tagjai, akiknek nevét a szomszédos Kér és Semjén őrzi, ma a Kérsemjén és a Szamoskér. "A három település - Kér, Semjén, Panyola - közül Panyoláé az elsőbbség, ugyanis ennek anyaegyháza van s azt Szent Miklósnak szentelték" - Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye. Bp. 1940.


Káta nemzetség a Kraszna mentén telepedett meg, tőlük származtak a Csaholyiak, Surányiak és Vasváriak Őseink a honfoglalás idejében elkerülték a magasabb fekvésű, erdővel borított, homokos talajú térségeket, leginkább a folyók egykori árteréből kiemelkedő hátakat, valamint az Anarcs-Nyírkarász, Buj-Nyíregyháza-Érpatak-Geszteréd irányú földsávot, és a Nyíregyházától Apagy, Nagykálló, Balkány felé elterülő vonulatokat ülték meg. Az egyik ilyen honfoglaló Kaplony nemzetség a Kraszna és Szamos mellékén telepedett meg, tőlük származott a Károlyi, Vetési, Bagosi, Csomaközi család. A Semjén vagy Balog nemzetség ősi szállásai a Szamos két partján voltak, utódaik előbb Lőkös, később Kállay néven szerepeltek. Szintén a Szamos vidéke adott otthont a Kölcsey nemzetségnek, amelyből a Kende és a Kölcsey család ágazott ki.

Válasz