Egy kérdésben feltűnő gyorsasággal döntött július 18-án az Országos Választási Bizottság, amely öt óra után néhány perccel kezdte meg ülését Budapesten: biztosan nem lesz június 4-én Trianon-gyásznap. Ezt ugyanis a testület 5:4 arányban leszavazta.
Egy hazafi népszavazási kezdeményezéssel fordult az Országos Választási Bizottsághoz a hőn szeretett hazánk számára oly tragikus, 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés nemzeti gyásznappá nyilvánítása céljából.
Az országos népszavazást az alábbi kérdés tárgyában szerette volna kezdeményezni:
Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni-békeszerződés évfordulója nemzeti gyásznappá nyilvánítása céljából?
A hatalom válasza: nem!
Felháborító, hogy hazánkban minden kisebbségnek, leginkább a zsidóságnak megadják az önsajnálkozás jogát, amit állami szinten a többségre is rákényszerítenek. Ezzel ellentétben a megszálló szovjet csapatok kivonulásának napja még mindig csak emléknap, a gyilkosokat dicsőítő emlékmű fővárosunk kellős közepén még mindig áll.
Trianon, a szocliberális kormánynak oly félelmetes csengésű, beteges asszociációs folyamatokat beindító varázsszava, a magyar nép számára a leggyalázatosabb napot jelenti. Hiszen nem kevesebbet vettek el tőle, mint ősei véren szerzett és magtartott földjét; a Hazáját.
Természetes, hogy 1920. június negyedikére minden normális magyar ember fájón, szomorúan, gyászoló szívvel gondol. Az, hogy az átkozott békediktátum aláírásának napja nemzeti gyásznap: evidens. Akár jóváhagyták azt, akár nem.
Sajnos a mai magyar politikai erőviszonyokra és az azokkal való visszaélésre jellemzően a kérést még csak népszavazásra sem engedték, csírájában fojtva el megannyi igaz hazafi kérését. Hogy méltón, állami szinten adjuk meg a tisztességet megcsonkított hazánknak.
Az esemény élénk médiaérdeklődés mellett kezdődött el az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium épületében. Beszámolók szerint az utcán mintegy két tucatnyi tüntető várta az ülés kezdetét.
A HunHír kérdésére a népszavazást kezdeményező hazafi elmondta, hogy az idegen érdekeket képviselők félnek a nemzeti érztéstől. Irány az Alkotmánybíróság! Lehet hogy az időhúzásra játszanak, hogy amennyiben a Fidesz kezdeményzései átmennek és az Alkotmánybíróság csak szeptemberben ül össze, ne lehessen mód a szükséges 200 000 aláírás megszerzésére - foglalta össze a derék magyar.