
Az
emberek bizonyos földi feladatokra születtek, amit vagy elvégeznek,
vagy elmulasztanak, amihez hasonlóan minden népnek megvan a Teremtő
által rá bízott feladata. Ilyen például megteremteni egy kultúrát, vagy
védeni a Föld bizonyos szent helyeit. A történelmileg belátható
legrégebbi időktől kezdve bizonyos embercsoportok arra hivatottak, hogy a
Földön messzemenően szolgálják az Isteni
Akaratot. így volt ez már az ősi kultúrákban is, például Lemúriában és
Atlantiszon. A Föld országaiban, mindenhol vannak isteni
küldöttek,
tanítók, vagy szellemi vezetők és vannak népek, akiknek feladata az
Isteni Akarat szolgálata. Kezdetben a magyar népek feladata - a
kultúrateremtés mellett - a
példamutatás és a tanítás volt, amint
azonban egyre nagyobb teret hódítanak a Földön a sötétség erői, a
feladatok a tényleges harcok irányába tolódnak. Megemlíthető, hogy az
emberellenes Római Birodalommal szemben 500 éven át harcoltak a pártusok
- önvédelemből, (a Pártus birodalom fennállása Kr.e. 250-től Kr.u.
300-ig) míg végül a rómaiak
megsemmisítették a Pártus birodalmat. A
Római birodalom erejét Atilla vezetésével a hunok ingatták meg. Atilla,
Isten ostoraként büntetni jött és fegyverrel harcolt a gonosz ellen.
Árpád bejövetelétől napjainkig már nem a büntetés a magyarok feladata,
hanem a keresztényi vállalás, ami szintén sok harccal és ugyanakkor sok
szenvedéssel járt.
A magyar ember, a Krisztusi út kódjait hordozza magában,
aminek velejárója a másokért való áldozathozatal. Küldetését akkor
tölti be a magyarság, ha benne szabadon és maradéktalanul működik a
Magyar Szellemiség - akinek köszönhetjük sajátos kultúrkincseinket,
történelmi helytállásunkat és olyan kulturális különlegességeink
meglétét, mint a rovásírás, valamint a Magyar Szent Korona. Történelmünk
bizonyítja, hogy a magyarság a kihívásoknak megfelelt, ha kellett
felvette a harcot, ez által védve önmagát, a Hazát és Európát. A magyar
nem kereste az ellenségeskedést, de az. ellenség jött német, török,
tatár, osztrák, vagy orosz alakjában és akiket a magyarság védett a
török és tatár betörésektől, azok olykor cserben hagyták, máskor hátba
támadták és halálra ítélték. Ahogyan Jézussal is tették 2000 évvel
ezelőtt, az Öt keresztre feszítők.
Mi más ez, h a nem keresztút?
Jézus felvállalta a kereszthalált, amit a feltámadás követett. Az
emberiségnek is hasonlót kell átélnie a felemelkedése érdekében, ha nem
is a szó szerinti keresztre feszítéssel. A magyarság - az emberiség
zászlóvivőjeként - felvállalta a jézusi sorsot: a becsület és szeretet
erejével harcolni a gonosz ellen. A magyarság vállalása
szenvedéstörténet és
egyben üdvtörténet is, mert a küldetés teljesítése feltámadással jár (emlékezzünk Pió Atya szavaira)
Mi történik akkor, ha a magyarság nem teljesíti küldetését? Ha az
utolsó percben elveszíti erejét, önbizalmát és hitét, és a világrengető
viharban Isten kezét elengedi? Akkor a gonosz győzelmével végződik az
emberi civilizáció? Vagy az Atya másokra bízza a nagy feladatot? A
SZERETET-nek mindenképpen győznie kell a Földön. Felelős érte az
emberiség, a magyarság és minden ember külön-külön.
SZABÓ SINKÓ MAGDA - A MAGYAR GÉNIUSZ könyvéből
Kapcsolódó hírek:
Marton Veronika: Táltosnak pedig születni kell…
Hit és Magyarság
A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története
Nemzetemhez-Bordás Cecília