Bayer Zsolt: Kiskunlacháza 2.  
 
 
 
"Akasztott ember házában nem illik kötelet emlegetni" – tartja a régi mondás.

Tényleg nem. Ahol megerőszakoltak és brutálisan meggyilkoltak egy tizennégy éves gyereklányt, ott pedig végképp "nem illik" lerángatni a biciklijéről egy tizenkét esztendős másik gyereklányt. Lerángatni, aztán kirabolni, közben ujját törni, s elképesztően undorító állatságokat üvöltözni az arcába arról, hogy mit is tennének vele igazából. Majd amikor a rémült kislány összepisili magát félelmében, akkor jó nagyokat röhögni rajta. Mindez a minap történt Kiskunlacházán.

Ne kérdezzék, elmondom: nyolc cigány kölök volt a tettes. A Neue Zürcher Zeitung és a hazai hazugok kedvéért kimondom azt is: nyolc állat. Akik nyolcan esnek neki egy tizenkét éves kislánynak, azok eo ipso állatok.

Az eset után sietve nyilatkozott egy Kolompár Orbán nevű gyanúsított – ő a hazai cigányság szószólója, hát ki más is lehetne, Istenem… –, és azt mondta, hogy a kiskunlacházi eset "gyerekcsíny volt", semmi más.

No, hát akkor vannak kérdéseim.

1.: Van-e magának gyereke, Kolompár gyanúsított? Mondjuk leánygyereke…

2.: Mit szólna, maga, Kolompár gyanúsított, ha leánygyerekét körülvenné nyolc kan magyar állat, lerángatnák a biciklijéről, kirabolnák, s közben beígérnének neki némi csoportos szexet? Mit szólnál, Kolompár, te szemétláda? Legyintenél, s mondanád. "Ugyan már, gyerekcsíny..."?

Válaszolok erre a kérdésre, Kolompár, helyetted. Ha ez megtörténne a lányoddal, nyilvános idegrohamba fognál. S idecsődítenéd a világot, igazolandó a magyarországi rasszizmust. S melléd állnának a többi hazugok és aljasok és nyomorultak és megélhetésiek, s mondanák, hogy bizony-bizony! S születnének újságcikkek, írna hosszasan a Neue Zürcher Zeitung meg a New York Times, és le lennénk járatva a világ előtt, alaposan.

Miért? Miért van ez így? Miért kell ennek így lennie? Miért nem megy most el csoportosan az összes állítólagos jogvédő Kiskunlacházára, és tart néma felvonulást, egy cigány állatok által megvert, meggyalázott magyar kislány védelmében? Miért nem jelenti ki az összes gusztustalan, hogy nem tűrhető tovább az, ami a magyar falvakban és városokban és egyes fővárosi kerületekben folyik? Miért nem vagytok ti hajlandók elismerni, hogy a magyarok ellen is hadjárat zajlik itt?

Miért? Azért, amiért Horák Nóri temetésén nem jelent meg a jogvédők csapata. Amiért Horák Nóriért nem ajánlott fel a rendőrség tízmilliót mindjárt, hanem hazudozott és kussolt. Amiért Szögi Lajos temetése sem lett néma tüntetés az állatias cigány erőszak ellen. Amiért a cigány lányt felpofozó fiatalok mindjárt előzetesbe kerültek, de az ebből a nyolc állatból elfogott három szabadlábon védekezik. Amiért a Szögi tanár urat agyonverők közül kettő már odahaza van, és nincsen ítélet egy sem, három év alatt. Ezért. Mert csak a mi fájdalmunk, megaláztatásunk, kínunk, halálunk nem számít. A mindenki másé viszont országos, sőt, mindjárt az egész világra tartozó skandalum.

Ezúton is felszólítom akkor a Neue Zürcher Zeitung emberi jogokra oly nagyon érzékeny munkatársait, hogy hajrá! Irány Kiskunlacháza, lehet készíteni riportot. Tessék csak megkérdezni a szülőket, mit gondolnak a dolgokról s a helyi cigányokkal való együttélés lehetőségeiről. Nem ám ülünk otthon Svájcban, és írogatunk szemét hazugságokat, melyeket súgnak itthonról gusztustalanék, hanem el kell menni az élet sűrűjébe, Mélymagyarországba! Maga meg, Kolompár gyanúsított, tanúsítson némi megbánást és önmérsékletet, ameddig még lehet! Ajánlom!

S végül ismét és újra: minden becsületes cigány honfitársunk a honfitársunk. Őket hátrány, megkülönböztetés nem érheti azért, mert cigánynak születtek. Innen indulunk. A többi csak mocsok hazugság. 
 
Bayer Zsolt