Szemet szemért, fogat fogért. "HAZUG HÍRT NE HORDJ: NE FOGJ KEZET GONOSSZAL, HOGY HAMIS TANU NE LÉGY. NE INDULJ A SOKASÁG UTÁN A GONOSZRA, ÉS PERES ÜGYBEN NE VALJ A SOKASÁGGAL TARTVA, ANNAK ELFORDÍTÁSÁRA... ÉLETÉRT ÉLETET ADJ. SZEMET SZEMÉRT, FOGAT FOGÉRT, KEZET KÉZÉRT, LÁBAT LÁBÉRT; ÉGETÉST ÉGETÉSÉRT, SEBET SEBÉRT, KÉKET KÉKÉRT.” Mindezeket a törvényeket Isten adta Izraelnek Mózesen keresztül a pusztai vándorlás során. Hosszú évszázadok elteltével a megígért messiás eljött és meg is szigorítva a törvényeket életét adva minden bűnösért, betöltötte azt a szerepet, amit magára vállalt. Áldozatul adta magát minden emberért. Feltámadása után utasításokkal látta el tanítványait, hogy menjenek Jeruzsálembe és várják be az atya ígéretét. Azért e dologban is hűségesen követték a felkentet a tanítványai és egybegyülekezvén vártak az Atyától megígért gondviselőre. Az ígéret úgy szállt rájuk, hogy aki szemlélte őket az kettős tüzes nyelveket látott rajtuk. Mindegyik más nyelven kezdett beszélni és a Jeruzsálemi ünnepre érkező külországi tömeg mind a saját nyelvén hallhatta az Isten dolgaira vonatkozó beszédeket. Péter ekkor tartotta első beszédét, ami a csodákkal és a jelekkel és azzal a zavarral ami miattuk támadt olyan eredményes volt, hogy aznap háromezer ember megtért és meg is keresztelkedett. Létrejött a keresztény egyház. Persze később lett a név a mozgalomra kimondva, de szertartásában és szerkezetében erről volt szó. Ezen emberek egy része természetesen később keresztényként ment haza és maguk is terjeszteni kezdték a Jézusban való hitet. Pál apostol pedig komoly térítő munkát végzett a földközi tenger térségében, ami által gyülekezetek jöttek létre és azok is vállaltak terjesztő munkát. A római birodalomban olyan elterjedtek voltak a keresztények, hogy nagyon sok helyen tartottak Istentiszteletet, ami igen veszélyes volt, mert akit előfogtak, hogy eljárt éjjelenként egy egy összejövetelre, az könnyen végezhette rabszolgaként, vagy az arénákban az oroszlánok elé vetve. Konstantin császár viszont mást gondolt. Államvallássá tette a kereszténységet. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a név, hogy keresztény, nagyban kötelezi az embert annak a krisztusi természetnek a megmutatására, ami az eredeti tartalom miatt védjegyé vált akkor. Ma már ennek a védjegynek a hallatán okkal gondol az ember a katolikus egyház álltal elkövetett erőszakos térítésekre. Melyet mi magyarok, István király idején és még az után is szenvedtünk. Akkor ugyanis, megtörtént, hogy akik nem akartak megtérni önként, azokat lenyilazták. Később a boszorkányüldözés sötét korszakában Kereszténység név alatt mágjára küldtek olyan embereket akik ma természetesnek vett fizikai törvényeket fedeztek fel. Jóllehet a biblia is földkerekséget írt az ó szövetségben, valamilyen oknál fogva eggyesek a pápai udvarban mégis Isten szavával ellentétesen, de az ő nevében azt állították, hogy a föld lapos. Hol eshetett a fejsze a vízbe? Ott, hogy Konstantín császár maga sem gondolta komolyan a megtérést. Krisztus tiszteletét a többi római istenség tiszteletével együtt végezte. Neki nem volt más Jézus, mint még egy Isten a sok közül. Birodalmában rengetegen vették fel a keresztény hitet. És hozzá hasonlóan, akik divatból lettek Krisztushívővé, simán átkeresztelték az isteneiket. Így lett Izisz istennőből Szüzmária, és Hóruszból az ő fiából Jézus. Egyértelmű a termékhamisítás bűntette, és a nagy közönség félrevezetése. Ám a kereszténység tanai is beszivárogva ezeknek az embereknek az életébe a bűnbocsánat és a bűnbánat gyakorlása által valamilyen megtartó erőt képviselt. Úgyhogy aki öszintén hitt Jézusban az üdvözülhetett! Egy kis hit, azért mindig is beférkőzhetett az emberek életébe, bár ezt mindig is veszélyesnek tartották. Ma már büszkén vallhatja magát kereszténynek minden magyar ember. Igazából a kárpát medencébe érkezésünkkor mi lekéstük a kereszténység és a hamis Istenek összeolvasztásának korszakát. Nekünk már egy lényegétől megfosztott, erőtlen, csodákat, jeleket nélkülöző bóvlit kellett felvenni. Mégis, ezen a valláson keresztül tartják magukat egyesek kereszténynek. Az itt töltött évszázadok során sok nép elegyedett a magyarság közé, akik megörizték a magukkal hozott vallásaikat és népi szokásaikat. Ezen népek egyike a zsidó nép volt. Hogy, hogynem, a római pápák épp őket szemelték ki a piszkálódásaik tárgyának. Az ő indokuk az volt, hogy a zsidók feszítették meg Jézust. Erről a dologról ugyan a biblia másként ír, mert ugyan a zsidó főpapok valóban javallták az ő kivégzését, hiszen Isten fiának állította magát, de fele, fele arányban római, vagyis pogány segítséggel, Pogány módon keresztre feszítéssel végezték ki. Sőt, előtte, kis horgokkal tele aggatott korbáccsal, (kilec farku cica, római népnevelő készülék) addig kínozták amíg a bőrt és a húst le nem tépték róla. Ezért mondja Dávid egyik zsoltárja, hogy bordáimat megszámlálhatnám. Dávid is előre említette, hogy a köntösére sorsot vetnek majd a megfeszítettnek, és ez az evangéliumokban szerepel is. Tehát a saját bűneiket nem voltak hajlandóak elismerni a római püspökök és bosszúval akartak kedveskedni a világ elött minden embernek, aki az ő hitvilágukat vallotta. Nem Isten előtt, mert akkor, ha tényleg hittek volna Jézusban ők is a magadért bosszút ne állj elvét követték vola. Inkább az embereknek akartak tetszeni! Talán azt hitték, hogy a sok király, akik őket a saját népük adóján tartották el, azt fogja ezek által gondolni, hogy nicsak csinálnak valamit, mégsem ingyenélők. Ettől persze a zsidókat még elég komoly atrocitások érték. Nem a kereszténység részéről, hanem a katolikus egyház részéről. És mit tesz a nép? Ha a szószékről azt hirdetik, hogy a zsidók a hibásak akkor azt egy náluk nagyobb hatalomban lévő ember beszéde miatt, el is hiszik. Különben, mint eretneket elégetik őket. Ehhez még szorosan hozzátartozik, hogy tiltva is volt jó darabig a bibliaolvasás. Mert ha valaki a bibliát a kezébe vette volna az Pál apostol írásai alapján bizony nem értett volna egyet a pápai rendeletekkel. Hiszen, Pál apostol az egyik hasonlatában fa ként ábrázolta a világ népeit amiből kitörettek az ágak a hitetlenségük miatt, és a pogányok lettek abba beoltva. Isten áldása tehát abba a zsidó nép által gyakorolt hitet jelképező fába helyezte bele a pogány hívőket, ami a pátriárkáktól származik, és a zsidó emberek megkeményedése miatt nem fejlődött tovább, mivel nem fogadták el Jézust. Csakhogy a katolikus egyház ezen a ponton nem akart megütközni a bibliával, és az emberekkel. A zsidógyűlölet viszont roppant hatékonyan el lett elhintve egész Európában. voltak más vallások. Voltak titokban működő társaságok, pogány isteneket követő csoportok, akik ezeket a nézeteket átvették. Átvették és be is vitték az általuk képviselt osztályokba is. Mind az oktatásba, mind a politizálásba, mind pedig a kereskedelembe sikerült bevinniük és elterjeszteniük. Mivel a zsidóknak ekkorra már nem volt hazájuk és nem volt hova menniük, kénytelenek voltak elszenvedni a hatalmak kegyetlen játékait. Nem volt szabad a járdán közlekedniük és nem volt szabad minden városrészbe bemenniük, és megkülönböztető jeleket, például csúcsos sapkát kellett viselniük. Ismerős? Nem véletlenül. Magyarországon is korlátokkal kellett együtt élniük az idevetődötteknek. De itt is megáldotta őket isten. Sokszor zsidó pénzemberek munkájának köszönhetően lettek Magyarországon is megvalósítva olyan fejlődések, amik nélkül nem jöhettek volna létre történelmünk legjobb eredményei. Gőzgépek, nyomdák, irodalmi remekművek, orvosi felfedezések, és még sorolhatnám. A második világháborúban voltak olyan vezetők, akik úgy gondolták, hogy jó ötlet lenne az első világháborúban elvesztett földterületek visszaszerzése érdekében átvenni Hitler gondolkodásmódját és csatlakozni az ő harcához, újra a zsidók hibáztatásának eszközéhez nyúltak! Olyan hazugsághalmaznak engedtek utat, ami cenzúra nélkül ontotta magából azokat a termékeket, amik zsidó emberek hazánk ellen elkövetett gonosz tetteit tárgyalták, a bizonyítások és bizonyítékok nagyvonalú mellőzése mellett, hogy hamarosan zsidókat korlátozó törvények is születtek. Nem maguktól kitalált dolgok voltak ezek, persze, hanem Német mintára megvalósított kirekesztések történtek. Ezeknek az embereknek elvették a jogaikat, később a vagyontárgyaikat, és a szabadságukat, majd bevagonírozták őket és munkatáborokba küldték, ahol halálra dolgoztatták őket. Nagyon kevesen tértek csak haza. Az Isteni bosszú még a háború befejezése előtt utolérte Magyarországot. Szemet szemért! A magyar honvédek ezreit a szovjet katonák egy szál gépkarabéllyal vitték fogságra. Míg a szovjetek elkobozták a magyar emberek vagyontárgyait, és elvették a szabadságukat, azáltal, hogy málenkij rabotra vittek a férfiakat. Bevagonírozták őket és munkatáborokba kerültek ahol halálra dolgoztatták őket Csak nagyon kevesen térhettek haza. Ugyanúgy, ahogy zsidó családokhoz nem tértek haza a családtagok, Magyar családok idős tagjai is várják a maguk elhurcoltjait, mindaddig reménykedve, míg ez a nemzedék ki nem hal. Ahogy az akkori politikusok is hazátlanná tették a zsidókat, a korábbi ellenségeink Trianonban nagy területek elcsatolásával tették hazátlan, megszégyenült emberekké a felvidéken élőket, és az Erdélyben élőket, és a délvidéki magyarokat. Most itt van az a történelmi pillanat, amit a mi nemzedékünk ajándékba kapott! Vagy megtérünk bűneinkből és felhagyunk embertársainkról való hazugságok gyártásával és terjesztésével, vagy megismételjük az egészet, mint bukott szamár a negyediket. Most kell elejét venni az újra előtűnő fasizmusnak. Most kell átnézni, hogy milyen feltételeknek kell keresztényi nevünk méltóképpen viselésének megfelelnünk. Most kell megalapozni a jövőnk javainak forrását, amelyet Isten bocsát az emberek rendelkezésére. És ha ő adja jókedvéből, akkor a vele való ellenségeskedés miatt vissza is vonhatja. Ne legyen egy későbbi nemzedéké a lehetőség, használjuk mi magunk!