Isten adná hogy újra harangzúgás lenne az egész kárpátmedencébe, újra SZÉP NAGY MAGYARORSZÁG lenne a hűtlen európa közepén!

Válasz

Milyen jogon szedték szét Szép Magyarországot? Ezek az országok csakis az erő jogán tehették meg, ezt az aljas példanélküli feldarabolást.Minden kincsünk ami a kárpátmedencébe volt nagyrészét elvették,csak egyedül a magyarságunkat nem tudták elvenni azt is jó megtépázták.Ennyi balsors után ami minket ért,nem tudom elhinni hogy egyszer ne jöjjön el az ígazság napja!Nagyon szeretném elérni azt a napot,életem legboldogabb napja lenne.

Válasz

Szétszaggatott magyarság...

A trianoni döntés mélyen megrázott minden magyart. A határok meghúzása után több magyar maradt az anyaország határain kívül, mint azon belül.



1920. június 4. a trianoni békeszerződés aláírása a magyar nemzet gyásznapja, melyről így írt a korabeli tudósító: „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették... Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat, a kincses Kolozsvárt, a Székelyföldet, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert... A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott.” A trianoni béke értelmében a Magyar Királyság területe (Horvátország nélkül) 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt. Bár az elcsatolt területek nagy részének lakossága nem magyar nemzetiségű volt. Az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Ennek következtében 3,2 millió magyar került a szomszéd országok határai közé, tehát a Kárpát–medencében élő magyarság több mint 1/3–a, és ennek fele az új határok mellett zárt tömbökben élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, a győztesek étvágya azonban csillapíthatatlan volt.

Csehszlovákia kapta Észak–Magyarország (Felvidék–North–Hungary–Highlands) és Kárpátalja 63 ezer négyzetkkilométer területét 1 072 000 magyar lakossal. Romániának adták Erdélyt (Transylvania), valamint a Tiszántúl és a Bánság (Banate) keleti felét, azaz 102 ezer négyzetkilométert, 1 664 000 magyar lakossal. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (Yugoslavia) a Bánság (Banate) nyugati felét, Bácskát, Dél–Baranyát és a Muraközt kapta 21 ezer négyzetkilométer területben 465 ezer magyar lakossal. Ausztriához csatolták az Őrvidék (Burgenland) 4000 négyzet kilométernyi területét 26 ezer magyar lakossal. Az ország területi megcsonkítása mellett a békeszerződés csupán 35 ezer főben állapította meg a magyar haderő létszámát, ezenkívül jóvátétel fizetésére kötelezte Magyarországot. Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%–a, a faállomány 88%–a, a vasúthálózat 62,2%–a, a kiépített utak 64,5%–a, a nyersvas 83,1%–a, az ipartelepek 55,7%–a, a hitel– és bankintézetek 67%–a került a szomszédos országok birtokába.

Válasz

Ezt is megértük megemlékezés lesz a parlamentbe erről az gyalázatos napról (1920junius4)európa szégyene csak most még nem akarják elismerni de eljön az az idő mikor azt is megteszik.Egyre több megemlékezés lesz,még kissebb településeken is.Emlékmüveket avatnak ez annak a jele hogy hiába próbálták kitörölni az emberek emlékezetéből ,ezt nem lehet.Apáról fiura fog szálni,és ezt nem lehet soha elfogadni ezt a bünt amit a magyar nép ellen elkövettek.

Válasz