Az előadás a magyar krónikák, legendák, az ókori szerzők írásai, feljegyzései és a nép emlékezete, a népmesék, népdalok alapján tárja fel a régi magyarok hitét, továbbá a táltosaiknak az emberek és az Atyaisten közti közvetítő szerepét. 

163 éve, 1851. május 24-én, Erdődben született Bartók Lajos, költő. Humoros írásaira figyelt fel Jókai Mór, így került Az Üstökös című lap munkatársai közé. Több korabeli újságban is publikált, ellenzéki politikai szatíráiról lett ismert. Az 1870-es években kezdtek saját kötetei megjelenni (részben álnéven), Petőfi szellemében fogant népszerű hazafias versekkel. Egyes színműveit a Nemzeti Színház is bemutatta, a Petőfi Társaság alelnöke és a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja lett, majd később drámájával Péczely-díjat is nyert.

   A mudrákat egy külvilágtól elszigetelt helyen, szép és kellemes környezetben, lehetőleg a természetben, vagy jól kiszellőztetett szobában végezzük. Ha tehetjük, keressünk fel olyan helyeket, ahol a földfelszínt láthatatlan energiavonalak hálózzák be, s amelyek metszéspontjain elektromagnetikus erők összpontosulnak (őseink ilyen Ley-vonalak mentén végezték szertartásaikat, később egyes templomok is oda épültek).

2014. április 30. szerda 18. órától

Táj és kozmosz. Amit a magyar teremtéstörténet mond a Világról, Földről, Tájról és a benne élő Emberről. A világ világossága! A népmese a nap mása! A Szent Korona Tan szerződés Isten és az ember között!!! A tükör takar, szétválasztja a valóságot s egy világot eltakar előlünk, nem más mint a halál kapuja.

A változások megélése

Az életút (életrend) megváltoztatása a belső hívás meghallása, a magasabb akaratnak való engedelmesség, s a szeretet törvénye által érhető el.

A hit manifesztációs állapota, a hit információt energiává, energiát anyaggá transzformáló képességének megértése, „a hit teremtő hatalom” igazságának felismerése, erő és bátorság koncentrációja szükséges a nehézségek leküzdéséhez és a változások megéléséhez.

Szeleczky Zita élete és művészete (előadással egybekötött könyvbemutató).

2014. március 27. csütörtök 18 órától

A magyarság megmaradásának egyik kulcsa mindig az volt, hogy íróink, költőink, előadóművészeink nyíltan sors-közösséget vállaltak a nemzettel.

2014. február 27. csütörtök 18 órától 

A magyarságra 1920-ben ráerőszakolt trianoni békediktátumot több belső és külső árulás előzte meg. Az első egyike az un. keresztény magyar állam megalakulásához fűződik.

Az előadás bemutatja a 955-ös szomorú végű Lech-mezei csata (Géza és I. István korabeli erőszakos keresztény térítés, Péter király véres uralma, Aba Sámuel megcsalatása) és I. András királlyá koronázása közti történelmi eseményeket, amelyek végkifejlete Vata imába foglalt megátkozása, és a magyarságnak a kereszténység „aklába” való terelése lett.

A "szülőföldszeretet és szépség nagyasszonya”; a szépséges Rhédey Claudia, a Windsor uralkodóház egyik ősanyja, Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet szépanyja, az erdőszentgyörgyi Rhédey kastély udvarán elhelyezett mellszobra.

1812-ben az erdőszentgyörgyi kastélyban, a Rhédey család Bethlen Gábor fejedelemtől kapott Kis-Küküllő partján fekvő erdélyi birtokán született meg gróf kisrédei Rhédey Claudia, gróf Rhédey László és Inczédi Ágnes egyetlen felnőttkort megért gyermeke.